Utolsó napsütéses hétvége

Megvolt az ötödik 7vége is. Az idő most nagyon jó, igaz a hőmérő higanyszála csak 20 fokot mutat Dániai hőmérsékletállomás honlapja szerint, de sokkal többnek érződik. Tegnap, szombaton újra kilátogattunk a tergerpartra, és a 20 fok ellenére úgy leégtem, hogy csak na. Fene sem gondolná, hogy huszonegy-két fokban is le lehet égni. Kipróbáltam újra a vizet, még mindig nagyon hideg és sós. :-) Az egész napos semmittevés után mikor hazaértem, beleestem az ágyba. Tényleg a legfárasztóbb a semmittevés.

Ma dél körül bezúztam a városba, kajáltam egy kis elviteles kínait. Ez úgy működik, hogy 35 koronáért választhatsz 3 fajta kaját, és azokat rakják a dobozba, amit egy padon megettem. Utána toltam egy fagyit. Igaz a 2 gombócos 25 korona volt, de simán megfelet egy otthoni négygombócosnak, nem sajnálták belőle az anyagot.

Augusztus 29, péntek

Na, vége van az első sulis hétnek. Az első hangulattalan napokhoz képest egész jó volt. Tegnap volt Robotikánk, ahol az óra úgy kezdődött, hogy kaptunk egy Thinkpad subnotit, hogy otthon is tudjunk vele foglalkozni. A mi csoportunkban volt egy kínai lány is, de ő később leadta a tárgyat, mivel businesst tanult. Nem is értem, miért vette fel. Ma is volt infós óránk, de itt teljesen másképp néz ki az órák összeállítása, mint otthon. Itt több hangsúlyt helyeznek a kommunikációra, pl. ma 4 csoportba soroltak minket, és egymást kellett interjúztatni, madj egy interjú után új csoportba kerültünk. A programozáshoz tényleg nincs sok köze, de érdekes volt. Annyira mégsem kockák a többiek, mint gondoltam. :-) Bár lehet csak ez az óra ilyen. Ez arról szól, hogy egy szoftver megírása előtt hogyan kell a megrendelőt meginterjúvolni, mikre kell odafigyelni, mielőtt nekilátnánk. Utána megkajáltunk, és haza két darab 4 koronás sör társaságában... Szerencsére a magyar srácok is találtak albit, ahova 7végén már költözhetnek. Jelentkeztem a Nettoba is, és kettő általános tárgyra: Dánia kultúrtörténetére és a dán mozira. .Hátha ragad rám valami. :-)
Az idő most itt nagyon jó, ha holnap is ilyen lesz, lehet kinézünk a strandra...

Augusztus 27, szerda

Na, ma szabadnapom volt, semmi hivatalos teendő. Vettem SIM kártyát. Furi, hogy itt úgy működik, hogy most 2 koronás percdíjam van, viszont ha megkapom a tartózkodási engedélyt, és az ahhoz tartozó CPR számok, akkor a percdíjam csak 0.4 korona lesz. De a kártyát megvettem, mert jelentkezni akarok a Nettoba árupakolónak, és ahhoz kell egy itteni szám. Úgy terveztem, hogy majd heti 1 napot melózok, az bőven elég. Elvileg az itteni minimál óradíj 150 korona, szóval napi 35-40.000-et lehet keresni, ami pont elég kipótolni a zsebpénzemet.
Ma voltam boltban is, és mivel a suli már átutalta az ösztöndíjat, úgy döntöttem felhagyok az egy hónapja tartó kenőmájas és szalámievéssel, bevásároltam. Vettem makrélasalátát, ráksalátát, vmilyen penészes sajtot, málnalekvárt, vmi furi csokis sütit (ami nagyon finom), banánt, kopasz őszibarackot, barna kenyeret és azt a fajta sonkát, ami hasonlít a nyers húsra. Sztem a tengeri kütyüket ki fogom próbálni mind, mertha 'neadjisten elfogyna az otthonról hozott kifogyhatatlan kenőmájas és szalámikészletem, itt a sonkát szinte drágábban kapom meg mint a rákot vagy egyéb tengeri mütyüröket...

Pár új kép Ádámék ittléte alattról. Nem kell megijedni, a medúza már halott volt...

Az igazi élet - kezdődik

Na, de rég postoltam. Elmúlt 2 hétben sok dolog történt, pl. itt voltak Ádámék, körbebicajoztuk a várost, toltunk 2.5koronás (75forintos) söröket, néha egészen 5 koronás árig elmentünk... Jó volt, és lehetett végre magyarul beszélni. Kösz hogy jöttetek! ;-)

Közben megérkeztek a szegedi srácok is, csak még nem kaptak szállást a sulitól, így első 2 nap nálam laktak. Sajna tovább nem lehetett, mert a főbérlő nem nézte jó szemmel...

A nyelvkurzusnak is vége, ma már megvolt az első infós óra. Valahogy elment a kedvem az ittléttől. :-) A nyelvkurzus egy nagyon szép, modern, világos üvegépületben volt, jó társasággal, hatalmas kajáldával a közepén és sok közösségi helységgel/programmal. Itt tényleg megéri BTK-snak lenni! :-) Az Infós része a sulinak kint van a rákba, régi szocialista kinézetű épület, belül jó sötét. Tegnap az előadáson kb. 20-an lehettünk, körbenézek vigyorgó kockafej srácok mindenfelé. Vki megkérdezte, h. nem lehetne e az órákat dánul tolni. A tanár megkérdezte, h. ki nem Dániából jött. Csak mi 3-an jelentkeztünk, szóval marad az angol. :-) Nem hinném hogy a magyar srácokon kívül vkivel jóban is fogok lenni a csoportból. Volt egy lány is, akiről egészen az első megszólalásáig azt hittük, hogy fiú. Legalább tudtam, hogy jó helyen vagyok! :-) Talán az épület kajálda részén van vmi élet, ahol a TTK többi szakja is csoportosul. A kaják kb. ugyanazok, mint a másik helyen, csak kisebb a választék, és ennek tényleg menza hangulata van: Higiénikus, viszont sötét, ötlettelen és kicsi. Elég lehangoló itt enni. De legalább az árak ugyanazok. A "régi" ebédlő hatalmas belmagassággal rendelkezett, csak üvegfalai voltak, óriási tér, vadiúj berendezések. Ott még ha nem éhes az ember, akkor is be kell mennie, üldögélni egy picit, nézni a nyüzsit. Nagyon kevesen tanulhatnak informatikát, mivel az egész épület pici, és így sincs túlzsúfolva. Visszasírom még a nyelvi kurzust, mégha napiszinten házit is kellett csinálni... Még szerencse, hogy a nyelvkurzusos kapcsolatok megmaradtak, mert ha fél éven keresztül csak az infóssuli és otthon között kéne futkároznom, zombivá változnék. Természetesen az idő is megfordult, 1 napja csak esik. Hideg nincs, de hol esik tíz percig, hol nem esik tíz percig. Kb. ez a napi folyamata. A nyelvkurzus elején útáltam az óránkénti 20 perc szünetet, mert akkor mindig kint ücsörögtünk meg dumáltunk, ittuk az olcsó kávét-teát. Egy hét után viszont pont ezeket a szüneteket vártam... Most hiányzik, az ex-tanárunk hülyülése, az "akkorismegtanultokdánul" hozzáállása, és az a vegyes társaság, akik közül jópár emberrel nemcsak a suliban délelőttönként voltunk együtt a 3 hét alatt... Néha elgondolkodom, hogy lehet még nem késő szakot váltani! :-)

Képeket nem válogatok, mert nincs hozzá kedvem.

2. péntek

Na, ennek a 7nek is vége, nincs több nyelvóra... A 7n nem postoltam sokat, de most bepótolom! :-) Szóval kedden voltunk a Carlsberg gyárban, ami inkább nevezhető múzeumnak, mint gyárlátogatásnak. A gyártási folyamatokat gondosan elzárják a 7köznapi emberek elöl, de sebaj... A múzeumban láthattunk több ezer sörös üveget, a gyártás folyamatát illusztrációkkal, és legvégül kaptunk 2 sörkülönlegességet, amit kb. 10 fajta helyben főzött sörből választhattunk ki. A különlegességük az, h. még itteni boltban sem lehet kapni. Vagy csak én nem láttam. Volt itt mindenféle, a fehér sörtől kezdve a szőke sörön át egészem a 11%-os helyi sörig. .

Szerdán meglátogattuk a dán nemzeti galériát. Hatalmas épület, viszont odatalálni nem volt túl könnyű. Kaptunk dán idegenvezetőt is, amit nem volt egy élvezet végighallgatni. Kerestem egy másik csoportot angol idegenvezetővel. Így már érdekesebb volt, csak a végére teljesen eltévedtem, és a cuccaim egy része ruhatárban volt, aminek a kulcsa a másik csoportbeli csajnál volt. De sebaj, 20 perc mászkálás után megtaláltuk egymást! :-) A galéria szép volt, de az idegenvezetéssel együtt 1 órába nem fért bele minden, úgyhogy ide még vissza kell jönni...

Csütörtökön egy dán filmet néztünk, "Olasz nyelv kezdőknek" címmel. Hát mit ne mondjak, a dán humor elég fura. Viszont tényleg voltak benne jó részek, és jobban tetszett mint amai tipikus kasszasiker filmek. De ez a film rávilágított, hogy nem fogom felvenni a "Dán Filmek" nevű kurzust... :-) Este készítettem pár képet az éjszakáról, a töbi a galériában:

Ma, pénteken ismét meglátogattuk a tengert, bár az idő picit hűvösebb volt. Viszont most egész sok ember volt kint, voltunk vagy 50-en. A dán nyelvvel is haladtunk a suliba, köv 7 szerdán írásbeli vizsga, utáni szóbeli. Hát nem várom. :S Ma este sörözés lesz, majd elektronikus zenefesztivál. Nem igazán kedvelem az elektronikus zenét, de azért megnézem, remélem jó lesz...

2. hétfő

Hajaj, holnap doga. Mint gimiben franciaórákon, és még házit is kell csinálni. Na mindegy, befejezem ezt a postot és neki is állok tanulgatni. Ma voltunk a tengerparton, de fóka még mindig sehol. Kezdek kételkedni bennük. A víz nem volt annyira hideg, mint vártam, de azért nem fürödtem. Persze a francia csaj belement. Előrelátó volt, fürdőruhában jött iskolába. A heti programok is megvannak már: Csokigyárlátogatás, Nemzeti Galéria látogatás és Carlberg gyárlátogatás. A 3ból vajon melyik lehet a legfontosabb? :-)

Rakok be 3 tengeres képet is, csakhogy lássátok...

2. hétvége

Na, tegnap megvolt az első csoportos sörözés. 18-an vagyunk, és szinte mindenki itt volt. Egy StudentHouse nevű helységben voltunk, ami elvileg a legolcsóbb Koppenhágában. Nem olcsó, de azért lehet már 500-600 forint körül lehet kapni egy "helyi" sört, ami Carlsberg vagy Tuborg. Nem ittam túl sokat... :-) Adtunk a Cultural Exchange-nek, és a szókincsem újra gazdagodott újabb nyelvek legfontosabb kifejezésével. Persze nemcsak kaptam, hanem adtam is. Nagy Ádi kifejezésével élve "amíg a magyar ember egyik kezével ad, addig a másikkal többszörösét elveszi", ez itt is igaz volt, több nyelven tanultam, mint ahánynak én adtam át. Szerencsére értékelték a kreativitást, és a többiek is örültek, h. új nemzetek leggyakrabban használt szavait megismerhetik. Ma este is lesz banzáj, de ma anyagi okok miatt kihagyom, és mosni fogok. Színeset is, meg fehéret is. És ma adok fel képeslapokat, úgyhogy lehet nézni a postaládákat. Többször nem hiszem hogy küldök, mert a posta is baromi drága! :-)

Bicikli

Na, nem bírtam tovább, vennem kellett egy bicajt. Osztottam-szoroztam-optimalizáltam, és rájöttem, hogy egy bicaj úgy szűk kétheti kajámba kerül. Tovább osztottam szoroztam, és kijött egyheti kajából is. Tudom, spórolnom kéne, de szeptemberben, mikor majd jön a tanulók nagyrésze, már alig lesz olcsó használtbicaj, így a továbbiakban befektetésként tekintettem rá. Itt mindenki használ, és félórán belül mindenhol ott lehet lenni. Hiába a vezetőnélküli metro, az mégiscsak marha drága. Mivel a használt bicajok ára boltokban 35000-től kezdődnek, és ritkák is így egyéb módszerekhez folyamodtam. Suliban olvastam egy hirdetőplakáton, h. egy srácnak vannak eladó cangái. Meg is beszéltük, h. megyek hozzá 5-re. 5kor természetesen nem volt otthon, csak a lakótársa, aki mondta, h. próbált emilt írni, de úgy látszik nem kaptam meg. Tényleg úgy látszik. Visszabattyogtam a városba, és gondoltam kipróbálom a dán mentalitást, a padokon sörözést. Így vettem egy Tuborgot, és kiültem az egyik tóval szemben nézelődni. Senki sem nézett ki a sörrel a kezemben, sőt, amíg kint ücsörögtem, a mellettem lévő padokra 2 középkorú nő ült, bontottak egy sört, és olvasták a napi nyúzt. Szóval ez ott teljesen természetes. Majd lassan visszaindultam a srác címére. Most otthon volt, és mondta, h. több bicaja is van. Hurá, gondoltam magamban halkan. Azt tudni kell, h. itt nem nagyon zárják az emberek a bringájukat, sztem csak a külföldiek. És ha zárják is, sosem valamihez, cask úgy magában. A srác elvezetett egy kerékpártárolóhoz, hogy ezek vannak neki, én szépen végigkérdeztem melyik mennyi. Fele már egy roncs volt, viszont találtam egy egész jót: vékonykerekű, többsebességes, sötétkék bicaj marokváltóval, egész jó állapotban. Eleinte a vékony kerék miatt agggódtam, h. ha megyek fel a padkára, akkor kilyukad, de megnyugtatott, h. nem fog. Az ára 650 korona volt, de készségesen odaadta 640-ért, mivel annyi volt nálam. Picit gyanús volt, hogy ennyi erővel én is adhatnék el bicajt akárkinek, csak odavezetem egy kerlkpártárolóhoz, és mondom hogy válasszon. De nem, a dánok megbízhatóak. Mondjuk ez a srác egy félig olasz, félig arab srác volt, de én megbíztam benne! :-) A nap végén örmteljesen bicajoztam haza, hogy végre ezt is sikerült elintéznem... Azért a biztonság kedvéért hazafelé beugrottam egy boltba, és vettem egy zárat. Biztos ami biztos. Vagy csak magyar gondolkodásmód? :-)

Aug. hét

A napokban nem történt semmi különös, jelentkeztünk Nemzeti Galériába köv. szerdára, kifüggetlenítettem a telefonomat, majd veszek bele egy itteni SIM kártyát is. Továbbá elintéztem a tartózkodási engedélyemet is. 3 héten belül már teljes értékű ember leszek Dániában! :-)

Koppenhága - Hajótúra

Egyre több dán kifejezést tanulunk, de nem könnyebb, logikát még mindig nem találtam benne. Ma kibérelt az egyetem egy hajót, ami városnézésre vitt minket, ingyen. :-)

Operaház, a belváros közelében, bár ezt az oldalát csak a vízből lehet látni.

Fekete Gyémántnak nevezett városi könyvtár, egyszer majd elnézek ide is, bár nem tudom mik a feltételei a beiratkozásnak.





Közvetlen kikötő melletti házak, a tipikus belvárosi színvilággal és házelrendezéssel. Ezek aljában találhatók a kiülős kávézók, éttermek.

Első nap a suliban

No, megvolt az első nap a suliban. Egész 7végén sütött a nap, így természetesen hétfőn szakadt az eső, mintha dézsából öntenék. A suliba egész könnyen odataláltam, találkoztam is egyik leendő Erasmusos társammal, akit egyből kiszúrtam, mivel ugyanannyit szerencsétlenkedett mint én. Julie-nek hívták, és francia. Együtt mentünk a nagyterembe, ahol ásványvízzel és gyümölcsökkel vártak bennünket. Kb. 200-an lehettünk, és 18 fős csoportokba osztottak minket, hogy elsajátíthassuk a közel sem egyszerű dán nyelv alapjait. Az én csoportom tanára egy tipikus dán nő: magas, vékony, hosszú szőke haj, nagy kék szem. Aranyos. :-) Az általános rizsa után mindenki követte a tanárát, és irány az osztályterem. Kaptunk könyvet is, ahol megbizonyosodhattam arról, hogy a dán tényleg egy undorító nyelv. Nincsenek általános kiejtési szabályaik, "Jag hedder"-t "Je hilla"-nak ejtik, és a szavak felét angolosan, felét németesen ejtik. De az alapmondatokat azért sikerült megtanulni!

Délután egy újabb általános tájékoztató, megtanultuk hogyan éljük túl a "Culture Shock" nevezetű folyamatot, miszerint ha új helyre érkezünk hosszabbb időre, akkor tartsuk a kapcsolatot az otthoniakkal, ne depizzünk, és hasonlóak. Megkaptuk a dán diákot, és mehettünk is. Mi még kicsit csatangoltunk, majd 8 körül hazaértem, és nekiálltam a dán házifeladatomnak...

Első hétvége Dániában

Tegnap nem írtam, mivel nem volt net. A főbérlő elfelejtette megadni a Wifi jelszót, így valamelyik szomszéd netét voltam kénytelen használni, ami a jel gyengesége miatt vagy működött vagy nem. Na de vissza a városnézéshez. A város nagyon szép, és jelenleg az idő is jó, sőt, nagyon jó. Az itteniek szerint évek óta nem volt ilyen meleg augusztusban. A lakásom a kikötő mellett van, ami tele van hangulatos éttermekkel, kávézókkal, de persze nem az én pénztárcámhoz méretezve. A város tényleg nagyon drága, egy kilo kenyér 30 korona, egy sima margarita pizza 80-100 korona (1 korona ~ 30 Huf). Megpróbáltam bejárni a városközpontot, és megnézni hol is van az iskola, ahova majd holnap kell mennem. A város hangulatos, rengeteg kiülős hely van a tereken, utcákon, képeket majd rakok fel később. Megtaláltam a sulit is, szerencsére gyalog egy 20 perc, szóval nincs messze. A tömegközlekedés is nagyon jó, mivel Koppenhága kb. harmadakkora mint Budapest, mégis van 2 metrovonala, és rengeteg buszvonala, villamos nincs. A tömegközlekedés sem olcsó, egy sima jegy 20 korona, és zónánként plusz 10 korona. A város zónákra van osztva, tehát ha a célállomásunk 3 zónányira van, akkor 50 koronát kell fizetni egy utazásért.

Útközben betévedtem a botanikus kertbe, ahol volt 2 nagyobb tó, és egy üvegház rengeteg hatalmas, egzotikus növénnyel. Bent meg lehetett fulladni, úgyhogy nem maradtam bent túl sokáig, de felmentem az első szintre, ahol felülről meg lehetett csodálni a különböző pálmákat és egyéb növényeket. A kert bejáratánál el lehet venni egy nagyobb, keménykötésű térképet, amit a kijáratnál vissza kell tenni. Nem is értem itthon miért nincs ilyen! :-) A tavak amúgy nagyon jellemzőek a városra, a központban is rengeted nagyobb tó, zöld terület van, amit a helyiek ki is használnak piknikezésre, kocogásra. Egy kilométeres körzetemben llegalább 5 nagyobb tó van, hatalmas parkokkal körülvéve. Boltok közül még csak az Aldiban jártam, ahol magamon kívül csak kínai és arab embereket láttam vásárolni. Főbérlőm, Charlotte még elutazása előtt berajzolta a térképemre, hol találok olcsó boltokat, így nem volt nehéz megtalálni. Aldi "viszonylag" tényleg olcsó, egy fél kilós szeletelt kenyér 15 korona. Jó lesz az. Láttam 3 koronáért Dán királyi sört is, nem bírtam megállni, hogy ne próbáljam ki. Majd este megiszom. Egy 3 decis Tuborg 8 korona, de valamilyen oknál fogva a dánok még a dobozos sörnél is fizettetnek betétdíjat. Majd rájövök miért... ;-) Így hát hazabandukoltam a kb. egykilométerre lévő otthonomba...

Szemközti ház, ebben az utcában lakom. Tipikus régi polgári lakások a belvárosbanm különböző színvilággal.

Ha kimegyek az udvarról, ez a kép fogad. Hajóforgalmat még nem igazán láttam, pedig a közelben van a kikötő is. A sétálóutcák a másik oldalon találhatóak,elég közel...

Botanikus kertben az egyik kisebb tó. Vannak benne kacsák is, csak azok épp nem látszódnak. :-)

Első nap Koppenhágában

Mai nappal elkezdődött 6 hónapos Dániai kalandozásom. A gépen Augusztus elsején Pénteken 12:20-kor indult Ferihegyről Koppenhágába. Pontosan érkeztünk a reptérre, búcsúzkodás, és pár pillanat múlva a gép már el is indult az ismeretlenbe... Fura érzés volt itthagyni a biztosat a bizonytalanért, remélem megérte. 2 óra múlva a gép kezdett alábbhagyni több, mint 12 kilométeres magasságából, a 850km/h-s sebesség is egyre csökkent. Landolásunk problémamentes volt, mivel a Koppenhága repülőter pár száz méterre van a tengertől, olyan érzés volt, mintha a tengerre landolnánk. Csomagjaim is rendben voltak, így irány az előre megtervezett út a szállás felé! Szállásom jó helyen van, a központban, amit legegyszerűbben Metroval lehetett elérni. A jegyautomata csak aprópénzt fogadott el, viszont nekem csak papírpénzem volt. 4 shopban próbáltam felváltani, ahol csalódnom kellett a dánokról alkotott hiedelemben, miszerint segítőkészek. Senki sem váltotta fel, ha pedig a reptéri árak mellett vásárolok valamit, nem maradt volna apró a metrora, ördögi kör. Végülis egy dán férfi össze tudott kaparni 90 koronát, de nem volt más választásom, elfogadtam, így megkapta a 100-as bankót. Jól indult az első napom, 10 korona veszteség. Elindulok a metro felé, jegy megvan, kezemben 2 nagy bőrönd, és egy táska. Még egy újdonság: nem fért be a jegy a jegykezelő automatába. Pillanatra elmosolyodtam, hogy ilyen is csak velem történhet meg. Nem telt el 10 másodperc, és egy fiatal dán lány mosolyogva mondta, h. ezt nem kell érvényesíteni, mivel az automata egyből ráírja a dátumot. Ennek megörültem, és felszálltam az első szerelvényre, ami az itthoni földalattihoz képest merőben más volt. Legfurcsább talán a vezető nélküli kocsi volt, be lehetett ülni az első sorba, pont a "szélvédő" elé, ami nekem úgy tűnt, mintha én vezettem volna, vagy pedig tűnhetett a sci-fi filmekben a bázis felé tartó űrhajónak. További újdonságok, h. a metroszerelvények tele voltak pakolva várostérképekkel, és bevásárló, a dán közlekedési vállalatot reklámozó szatyrokkal, mindez teljesen ingyen. :-) 5 megálló, megérkeztem, innen 2 utcára található az új lakásom. Megküzdöttem a bőröndökkel, de odaértem. A főbérlőm már várt, megmutatta a lakást és a hozzá tartozó lehetőségeket, mint mosógép-szárítógép, az udvaron szemét és biciklitároló. A lakás egész nagy, sőt inkább hosszú, az egyik végében van az én szobám, a másikban az ő lakrésze, a fürdő és a konyha középen van. 10 perc után el is köszönt, mivel a férjével átuganak Svédországba 5 napra. Kipakoltam, majd este 9 körül már aludtam is... 7végére városnézést tervezek, kell az energia...